Kutak bejelentése

A fennmaradási engedélyt 2018. december 31-ig lehet kérelmezni a megfelelő vízgazdálkodási hatáskörrel rendelkező hatóságok valamelyikénél.

Fennmaradási engedély kérhető a települési önkormányzat jegyzőjétől akkor, ha a kút háztartási igényeket elégít ki és legfeljebb évi 500 köbméter vizet szolgáltat talajvízből vagy vízparti vízből. Kitétel az is, hogy a kút ne érintsen vízbázis-védelmi területet.

A kérelemhez csatolni szükséges:

Az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj mentes.

A fentiektől eltérő esetben a fővárosi vagy a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani a kérelmet, amelyhez ugyancsak csatolni kell a működő, megépített kút pontos tervdokumentációit is.

Amennyiben a 2016. június 4-e előtt létesített kút megkapja a fennmaradási engedélyt, a tulajdonos mentesül a bírság megfizetése alól. A kút létesítésének időpontját szükség esetén bizonyítani kell, ha ugyanis a megadott dátum után létesítették, akkor a fennmaradási engedélyt az eljáró hatóság kiadja, ugyanakkor bírságot is kiszab. Más esetben – ha például a hatóság nem engedélyezi a kút fennmaradását – a kút elbontására, megszüntetésére kötelezik a kérelmezőt.

A Katasztrófavédelem tájékoztatást adott ki a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról, mely elérhető a www.ujhartyan.hu weboldalon. 

A jegyzői hatáskörbe tartozó, a lakosság által háztartási célokra használt kutak legalizálásának költségei

A lakosság által háztartási célokra használt kutak kategóriájába azok a magánszemélyek által, háztartási igények kielégítése céljából üzemeltetett, épülettel rendelkező ingatlanon található kutak tartoznak, melyek legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel talajvizet, vagy parti szűrésű vizet használnak nem gazdasági célra. E kutak engedélyezése a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzőjének hatásköre, amennyiben az ingatlan nem érint vízbázis-védelmi védőterületet, ellenkező esetben az engedélyező hatóság a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság.

Az engedélyezési eljárás tekintetében a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet és a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet rendelkezései az irányadóak.
A fennmaradási engedély iránti kérelem és a mellékleteként 8 példányban benyújtandó műszaki tervdokumentáció elkészítésének költségei, nagyságrendileg 20 000-75 000 Ft (meglévő kút állapotfelvétele, paramétereinek dokumentálása) a tulajdonos költsége. Amennyiben a kút ivóvízbázis-védelmi védőterületen helyezkedik el, akkor a kérelmet ki kell egészíteni a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti egyedi vizsgálattal, melynek tervezési költsége kb. 20 000- 300 000 Ft mértékű.

Az eljárás illetémentes

3. Vízgazdálkodási bírság

A Vgtv. 29. § (3) bekezdése alapján a vízgazdálkodási bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 Ft-ig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot. Mivel a lakosság által háztartási célokra használt kutak – különösen az ún. ásott kutak – jelentős része a múlt században létesült, a Korm. rendelet 27. § (6) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a Korm. rendelet hatályba lépése előtt (1996. július 1.) létesített kutak esetében is mentesülhessenek a fennmaradást kérelmezők a vízgazdálkodási bírság fizetése alól.

KÉRELEM - kút

tervdokumentacio-adatlap-kut

KATASZTRÓFAVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ